: Szent István király és augusztus 20.

A Szent Király koronáját, a magyar Szent Koronát a középkorban élő személyként tisztelték. A vele megkoronázott király a szertartás által nemcsak közjogi elismerésben, hanem István és Koronája szentségi karizmájában is részesült: integritás, sacralis contactus!

Az édesanyának, Saroltának Vajk születése előtt a protomártír Szent István jelent meg álmában. Megjósolta, hogy fia király lesz, s parancsolta, hogy az ő nevét adják majd neki. Gézának az Isten angyala adta tudtul, hogy művét nem fejezheti be, mert kezéhez vér tapad; fia születik, akinek a földi korona után a mennyei korona is megadatik. Az egri székesegyházból minden vasárnap körmenet indult a régiségben a Szent István templomba, az égi koronát elnyert Szent Király ereklyéinek köszöntésére.

István uralkodásának emberfeletti próbái adódtak: Imre korai halála, a pogánysághoz húzó törzsek megfékezése, az ország megvédése. Élete végén a Szent Koronával lelkét és nemzetét, az egész hazát Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Koporsójának domborműképei-a Mennyei Királyt megillető szimbólumok. A középkorban szakadatlanul zarándokoltak e koporsóhoz; idegenek is. Számtalan beteg lelte gyógyulását sírjánál, akadt olyan is, aki már útközben gyógyulását kapta. Hatalmas kőrakást halmoztak föl sírjánál a hálás meggyógyultak Székesfehérvár az ő ereje miatt válhatott szent magyar várossá.

A legenda szerint István Asztrikot küldte koronáért és áldásért a pápához. Az időn a lengyelek fejedelme is követet küldött Rómába, Szilveszter pápa el is készíttette részére a koronát, de az Úr Istvánt választotta. Asztrikkal a korona mellett Szent Keresztet is küldött a pápa, hogy azt István apostolsága jeléül majd előtte vigyék. (A legújabb kutatások szerint a magyar Szent Korona készítése évszázadokkal megelőzte István korát. A pápa a koronát "visszaadta" a magyaroknak.)" A magyar Szent Korona az örök királyi méltóságot jelenti, az egymás után következő halandó királyok sorát. A XIV. századtól a tanúkat a Szent Koronára is eskették. A korona elhurcolása után, amint hazakerült, mindig, minden jobbra fordult. Egyes uralkodók, például Rudolf jól tudták, ha a koronát birtokolják, az országot is kezükben tartják. Rudolf lemondása után díszes menet hozta haza Prágából a koronát. Az őt fogadó tömeg eképpen köszöntötte: "Légy üdvözölve hazánknak isteni ereje... Krisztus képe!"

A Szent Jobb, István király jobb keze, a magyarság egyik legtiszteltebb jelértékű ereklyéje. A Napot idéző Szent Jobb tiszteletét az Aranybulla törvénybe iktatta. Az Úr csodát művelt: a király gyógyító és áldó jobbját megkímélte az enyészettől. Ünnepi miséjében egyebek között ezt találjuk: "Szegd meg a kenyeredet az éhezőknek, s a szegényeket, a bújdosókat fogadd hazádba." A Szent Jobbra a XVIII. században Ragúzában akadtak rá. Mária Terézia hozatta vissza 1771-ben Bécsbe, majd nemsokára Budára került. Amerre vitték, az országutakat elözönlötte a jámbor nép. Megállt a munka, zúgtak a harangok, dörögtek a mozsarak. Az ereklye országjárása 1938-ban és 1986-ban megismétlődött.

Boldogasszony után, Szent Márton mellett Szent István az ország patrónusa. Szerte a világon számos templomnak ő a védőszentje. (A brazíliai Sao Paolo államban Szentistvánfalva található!) Acoma mexikói indián falu templomának Szent István királyunk a védőszentje. Búcsúnapján, szeptember 2-án szobrát kultikus tánc és ének kíséretében hordozzák körül.

Ikonográfiájában a Szent Koronát ajánlja föl Boldogasszonynak. István nemcsak a szent, hanem a történelmi héroszt is jelenti számunkra. Mária Terézia 1774-ben Szent István lovagrendet alapított. Szegeden a csizmaszár díszes, szívalakú kivágását "szentistvánkivágás"-nak nevezik. Csizmadiák, szabók, bányászok, pénzverők védőszentje. A körmöcbányai bányászbúcsún körmenet, lovasjáték, kardtánc, lövészverseny volt tiszteletére. Felsőszakonyon és Buzsákon az asszonyok és a lányok fekete ruhában "gyászos öltözetben sírván" mentek el szentmiséjére. A malmokat és a hajókat a Szent Király ünnepén zöld ággal díszítették Szegeden. A gabonaszállító hajókat Szent Istvánra keresztelték.

Az ócsádi szlovák legendában István király a Racsa nevű hegy belsejében rejtőzködik, a hegy tetején repedés tátong. Az erre legeltető pásztornak régebben minden napon eltűnt itt egy-egy báránya. Bojtárját küldte utánuk, aki pár nap múlva került csak elő. Ő mesélte, hogy a hegy belsejében tágas terembe jutott, ahol fegyveres katonák alszanak, lovon, s az egyikük Szent István király. A király azt mondta neki, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy fölszabadítsa népét, hazáját. A moldvai csángók balladaszerű énekében Szent István egykor majd "a világ minden népének szabadítója és királya lesz". Szlovák és morva legenda szerint a magyar haza földjén pogány ellen küzdő szlovákokat a Szent Király, István segíti győzelemre. Bánáti román mondában a palotaépítő István álmot lát, a mennybot három angyal száll le hozzá, s ezt mondják neki: mikorra elkészülnek palotáid, életedet általadod. A főpapok ezt meghallották, s nyomban szentté avatták.

Pöstyén szlovák lányai éjfélkor kimentek a Lánykútra - a Szent Király éjfélén, annak erejében - a templomosok klastromának romjaihoz vizet meríteni. Megmosdottak benne, s reggel azzal a legénnyel találkoztak, aki később feleségül vette őket.

naput.hu

Kapcsolódó:
   Szent István király "Égi királynénk" oltalmára bízta hazánkat

http://www.nemzetihirhalo.hu/doc/SzentIstvanunnepe.pps